Családállítás | Sztelek Emese

Az aktuális időpontokhoz kattins ide

Jelentkezés családállításra

Ha családállítással szeretnéd megoldani az életedben felmerült problémákat, bejelentkezés telefonon (06/30-271-6282).
Ha csak eljönnél megnézni ("kibicnek"), akkor nem kell előre jelentkezned, szeretettel várlak. (A "kibic" vállalja a képviselőként történő beválasztást más családállításába.)
Kérlek, légy ott a kezdésre, ne késs!

Családállítás előtti felkészülés

Így készülhetsz fel az állításodra:
Fogalmazd meg röviden, pontosan, hogy mi a probléma lényege.
Nézz utána a családfádnak! Kérdezd meg az idősebbeket, hogy volt-e olyan rokonod (testvéreid, szülők és testvéreik, nagyszülők és testvéreik), aki fiatalon, idő előtt meghalt / nem természetes halállal halt meg / meghaltak a szülei, mielőtt ő felnőtt volna, stb.

A családállítás egy-egy alkalomra szerveződött csoportokban zajlik. Ha eljössz, a bevezetőben sok mindent elmondok. Leggyakrabban ilyen témák szoktak felmerülni:

Hogyan találhatnám meg a megfelelő munkahelyet?
Miért ér folyton baleset?
Miért tör rám a pánik olyan gyakran?
Hogyan javíthatom párommal kapcsolatomat?
Több mint 1 éve meghalt a párom/szülőm/gyerekem/más, számomra fontos ember. Miért nem tudom elengedni?
Miért érzem magam kisebbrendűnek?
Miért iszom?
Miért nem találok partnert magamnak, holott már 35 éves vagyok?
Miért nem tudom szeretni anyámat/ apámat/ tesómat, stb.

És még számtalan más dolog, amiről az ember nem is hinné, hogy a bajok gyökerei nem csak ebbe az életbe nyúlnak. A családállítás során elsősorban a család rendszerének hibáit javítjuk ki. A folyamat spirituális, hiszen mindannyian "beleszülettünk" egy adott helyzetbe, "készen kaptuk" a hozzá kötődő viselkedést, tulajdonságokat... Persze, ezekről mindig kiderül, hogy valójában nem is a mieink, csupán kölcsönvettük valaki "nagyobbtól", és az idő múlásával úgy beleszoktunk, hogy sajátunknak érezzük.
A családállítás ezen a felismerésen alapul, de ezzel a "varázslattal" csupán elindítjuk a gyógyulás folyamatát, érdemes mellette még egyéni ülésen, pszichodráma segítségével vagy más módon rendbe hozni a "saját részt" is - ez azonban már nagyságrendekkel könnyebb lesz!

A családunk sorsa a mi sorsunk is

A családállítás segít visszakövetni azokat a generációk óta átadódó attitűdöket, traumákat, amik sokszor jelentősen befolyásolják a mi életünket, de nem tőlünk indulnak, hanem a múltból.
Amikor megszületünk, rengeteg új és ismeretlen dologgal találkozunk ezen a világon. Épp ezért, a legelső tapasztalatok, az első benyomásaink rendkívül fontosak. Nem mindegy, hogy Anya pocakján belül biztonságban éreztük-e magunkat, vagy sem. Anya kellemes énekhangját hallottuk-e vagy veszekedést. Nem mindegy, hogy Anya boldog derűje lett-e az életünket meghatározó alap-érzés vagy az ő félelmei, szorongásai.

A születésünk "élménye" is alap-tapasztalásként kódolódik sejtjeinkbe:

egy szűkületen kell átküzdeni magam, ami nehéz ugyan és kitartást igényel, de megéri, mert utána kitágul a világ és Anya hangja vesz körbe, ölelése tart meg és megnyugszom,
avagy életveszélybe kerülök közben,
vagy semmit se kell tennem, mert kiemelnek, és nem tudom, hogyan kerülök át az új közegbe

Igen fontos, hogy mit tapasztalok meg a szüleim karjában: biztonságban vagyok, szerethető / szeretve vagyok, biztonságos a világ és helyem van itt, bíznak bennem, jó, hogy vagyok és jó vagyok, fontos vagyok stb., vagy épp az ellenkezőjét.

A kezdeti időszak (főként életünk első három éve) ilyen tapasztalati élményekkel van tele, amelyek alapvetően meghatározzák a későbbieket. Ha azt tapasztalom meg, hogy a világ biztonságos, akkor legyintek csupán, amikor elesem (esetleg: "Anya, itt puszild meg!"), majd felállok és megyek tovább. Nem számít, mert az eredendő tapasztalásomat alátámasztó élményekre figyelek, melyek szerint a világ biztonságos. Ha azonban az alaptapasztalatom ennek az ellenkezője, akkor az orra bukást jegyzem meg, azt, hogy a játszótéren megütött egy kisfiú, netán rám kiabált az óvó néni (brühühü...), és azokat az eseményeket dobom a hátam mögé (ignorálom), amelyek azt mutatnák, hogy a világ azért egy elég biztonságos hely. Így erősítődnek meg az eredendő élmények. A családállítás során tudjuk mégis megerősíteni ezeket az alap én-erőket és a múltból energiával feltölteni.

Kisgyermekként persze passzívan éljük át ezen dolgokat, később viszont (akár felnőttként) már mi magunk váltjuk ki a külvilágból, hogy így viselkedjenek velünk. Ha gyermekként azt tanultam magamról, hogy nem vagyok fontos, akkor felnőttként sem fogok kiállni magamért, és még jól meg is sértődöm, amiért "persze, a férjem sem veszi figyelembe az igényeimet!", holott saját magam utasítottam el az előző tíz alkalommal, amikor megkérdezte, mit szeretnék.

Nos, valahogy így "tanuljuk meg" a világot és alkotunk képet önmagunkról. Mindezek a dolgok ott vannak bennünk mélyen, személyes tudattalanunk részét képezik. Meghatározzák mindennapjainkat; az érzéseinket, a viselkedésünket és reakcióinkat, sőt még azt is, hogy milyen szituációkba keveredünk bele és miket kerülünk el, illetve milyen emberekkel vesszük körbe magunkat.

A család az az alapvető környezet, amit eredendően megtapasztalunk, majd általánosítjuk a világ többi részére. Anyukánk és Apukánk azért lettek épp ilyenek, mert az ő Sorsuk (a szüleik, az életük fontos történései, a történelem) olyan volt, amilyen. Az ő szüleik (és az ő Sorsuk) is olyan volt. És így tovább, vissza Ádámig és Éváig.
A család részeként születünk meg, és a generációk hosszú során át tapasztalt jó és rossz élmények hatásai görögnek el hozzánk. A család kollektív tudattalanjának részei vagyunk.

Bert Hellinger és a családállítás

Hellinger felfedezte, hogy a család rendszerét törvények határozzák meg, amelyek olyanok, akár a természeti törvények. Vegyük például a gravitációt: mindig is létezett, mindig is természetesnek vettük, és Newton óta számolni is tudunk vele. Azonban ha megsértjük (pl. házépítésnél nem vesszük figyelembe, nem jól számolunk vele), akkor nagy bajt okozhat!

Hellinger a családállítás kidolgozásakor 3 fő törvényt fedezett fel:

Ami van, annak joga van lenni. - aki a rendszerhez tartozik, annak joga van oda tartozni.

A családi rendszerhez tartoznak a közvetlen rokonok (testvérek, szülők és az ő testvéreik, nagyszülők és az ő testvéreik, stb.) és minden olyan ember, aki velük életbevágó közös rendszert alkot. Például: egy családtag gyilkosa / áldozata, nagypapa bajtársa (akivel közösen voltak életveszélyben a csatában), egy halálos baleset okozója vagy áldozata, egy néphez (zsidósághoz, cigánysághoz, stb.) való tartozás, és az ún. helycsinálók.
A családállítás során Hellinger helycsinálónak nevezi Anya, Apa, Nagymama, Nagypapa előző nagy szerelmeit, akik "helyet készítettek" a következőnek. Pl. ha Apám nem szakít az előző nagy szerelmével, akkor most nekik lennének gyerekeik, nem vette volna feleségül Anyámat, és nem lennék én. (Talán kissé faramucin hangzik, de a tapasztalat szerint ez így van, és mi csupán utólag próbáljuk megérteni, miért is működik így. A családállítás egy tapasztalatból eredő tudomány.)

A hierarchia - az életet a nagyobb adja át a kisebbnek.

A gyerekek a kicsik, a szülők a nagyok, a nagyszülők a még nagyobbak, és így tovább, függetlenül az erkölcsi nagyságtól. Bármilyenek is a szüleink, bármit is tettek velünk (vagy amiket nem tettek, nem adtak meg nekünk), akárhogy haragszunk is rájuk, az életünket tőlük kaptuk és senki mástól nem kaphattuk volna. Így ők a nagyok a családállítás szerint. Ha elfogadjuk ezt, az energiával és tartással telít minket, de ha küzdünk ellene, csak rabolja az energiánkat.
A hierarchia a testvéri sorrendre is vonatkozik, vagy pl. az olyan családokra, ahol a szülők elváltak, és az új családban pl. Anya - Gyerekek - Nevelőapa a sorrend.

A rendszer kiegyenlítődésre törekszik - ha valamelyik törvény sérül, a rendszer tudattalanul a kiegyenlítődésre törekszik.

Gyakran például úgy, hogy valaki később született (általában 1-2 generációval) kezdi el képviselni azt, aki hiányzik a rendszerből.

Ezek a családállítás alaptörvényei vázlatosan. Bár igen egyszerűnek tűnnek, de mégis roppant összetetten és egyénileg befolyásolják életünket. A családállítás során szinte soha nem lehet előre megjósolni, hogy hova lyukadunk ki, ezért is izgalmas annyira.
Problémáink általában többgyökerűek: Van egy aktuális kiváltó ok, aztán amit kicsiként tanultunk a világról (ez a személyes tudattalan területe, pszichoterápiákkal dolgozhatunk rajta) és a családból jövő ok (a család kollektív tudattalanja, amivel a családállítás során dolgozunk). Ez utóbbi az alapja a többiek is, ezért tud a családállítás módszere olyan erőteljes változásokat létrehozni. Azonban ez gyakran nem elég, a személyes tudattalan tapasztalatait is "át kell írnunk", meg kell tanulnunk a világot más szemmel nézni, amihez egyéni terápia, pszichodráma vagy egyéb önismereti módszer szükséges.
A családállítás egy "műtét a család kollektív tudattalanjában", amelyhez kellhet még a "gyógytorna, vagy az edzés" is.

Hogy élünk, ez a legfontosabb! Minden más megoldható!

A családállításhoz fűződő személyes kapcsolatom

Az első saját élményemet a családállítás kapcsán 1999-ben szereztem. Dr. Fadggyas Ildikó végezte a családállításomat, amelynek középpontjában az egyik legnagyobb problémám: apámmal való konfliktusom állt. Pár hónap elteltével döbbenten hallgattam édesanyám telefonját: "Képzeld kislányom, apáddal mostanában egész jól megvagyunk. Alig veszekszünk." Ekkor tudatosult bennem, hogy én is kezdek megbékélni apukámmal.
Utólag megvizsgálva a dolgot, jelentős javulás indult el akkor az életemben. Lelkes híve lettem a családállítás módszerének, tanultam és saját további családállításokat is kértem, amelyek szintén "működtek".

Bert Hellingerrel, "a családállítás atyjával" először a 2000-es Nemzetközi Családterápiás kongresszuson találkoztam élőben. Nem csupán munkássága, de személyisége is jelentős hatással volt rám. Nem sokkal ezt követően elindult egy mostanra már nemzetközileg elismert képzés a családállítás kapcsán, amelyet az európai szervezet koordinált, komoly vizsgarendszerrel és ellenőrzésekkel tűzdelt oktatás keretében. Sok nagy embertől tanulhattam, többek között: dr.Angster Mária, Mattyasovszky László, Csurgó Sándor, dr.Wolf Büntig és dr.Wilfried Nelles,